Kiss-Bilkei Balázs
Született: Budapest, 2004. 05. 12.
Jelenlegi egyesület: BVSC Zugló
Poszt: kapus | Játékvezető: MLSZ Pest megye
Balázs ebben az évben lett nagykorú fiatalember, akivel egy újabb színét mutatjuk meg az egyesületünkben zajló szakmai munkának. Nagyon szorgalmas és lelkes gyermekként ismertük meg Balázst, aki a kezdeti években mezőnyjátékosként szolgálta csapatait. Nagy munkabírása, megbízhatósága és győzni akarása sokat jelentett csapattársainak, edzőinek az ASI-ban. Egyszer aztán gondolt egy merészet és beállt a kapuba, ahol szintén remek teljesítményre volt képes. Onnantól szinte csak a háló előtt tevékenykedett, de azért néha-néha a mezőnyben is kérte bevetését, ahol gólokkal hálálta meg a bizalmat. Utolsó évében a BVSC-ben védett, de már évek óta azon dolgozik, hogy minél jobb játékvezető legyen. Ennek a befektetett energiának egyre inkább látszik az eredménye, hiszen szépen lép egyre előrébb a ranglétrán!
Mikor, hány éves korodban kezdtél focizni?
2010-ben, a Baráti Bőrlabda FC-ben kezdtem focizni. Ekkor még nem voltam 6 éves, de hamar be lettem válogatva azok közé, akikkel az egyesület hosszabb távon számolt.
Mikor és mely egyesületekben játszottál ez idáig?
A BBFC után az ASI Dinamo egyesületébe igazoltam át, ahol 4 évet töltöttem. Innen a Budakalász MSE egyesületbe igazoltam, ahol 2 évet játszottam, majd innen vezetett utam a jelenlegi csapatomba, a BVSC-be.
Melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek/fordulópontok az eddigi pályafutásodban?
A legnagyobb fordulópontnak azt gondolom, amikor a budakalászi időszakomban megkeresett a BVSC és lehetőséget ajánlott, hogy náluk folytassam. A „mérföldkövem” is ezzel kapcsolatos, ugyanis az itteni új csapatommal rögtön megnyertük a korosztályos regionális MLSZ bajnokságot.
Minek, kinek köszönheted, hogy eddig jutottál labdarúgásban?
Úgy érzem, hogy legelső sorban a szüleimnek, edzőimnek, barátaimnak és szerintem magamnak, illetve a kitartásomnak köszönhetem eddigi eredményeimet! Ki szeretném emelni azokat az edzőket, akiknek tényleg sokat köszönhetek. Mindenki tudott adni valami pluszt a tehetségemhez, ami mindig segített! Somodi úr mozgáskoordinációs képzését Zsimala György és Szentkatolnay Miki tökéletesen elültette bennem, Pettkó Balázs pedig sokat segített az erőnlétem fejlesztésében.
Ezután Marczell Zoltán idején már úgy összeadódtak a dolgok, hogy tőle már abszolút bizalmat kaptam. Budakalászon, nála voltam egyszerre mezőnyjátékos (gólkirály lettem ekkor) plusz kapus, a legkevesebb kapott góllal! Ebben Fenyvesi Zoltánnak volt nagy szerepe, ő volt ekkor a kapusedzőm. Ez időben hetente 3 nap mezőny edzésem volt, heti 2 kapusedzésem. A BVSC-ben már csak kapus voltam, itt Akai Bencének és Borda Viktornak abszolút köszönet, ahogy együtt tudtunk dolgozni! Akai Bence szakmai alázatát és a belém fektetett energiáját sosem fogom elfelejteni!
Milyen emlékeid vannak az ASI-s évekről?
Itt töltöttem kamasz éveimet, melyben rengeteg önfegyelmet tanultam. Sportsikerekben is nagyon gazdag időszak volt. Nagyon jó visszaemlékezni a sok-sok kupára, éremre, oklevélre! Gyerekként ezt nagyon jó volt megélni. A nyári fesztiválok, tornák felejthetetlen élményt jelentenek!
Miért ajánlanád másnak is a focit, mint választható sportágat és miért ajánlanád, mint egyesületet az ASI-t?
Minden meccs mindig egy újabb kihívás! Ez mindig abszolút lendületet adott. Jó helyen voltam, jó társaságban. Megtanultam csapatban gondolkodni és nem egyénieskedni! Fegyelmet adott, kitartásra tanított. De a mai fejemmel csakis annak ajánlom, akinek megvan a kellő szorgalma, tehetsége, kitartása, mert ma már ezek nélkül nem megy!
Az ASI-t a két kedvenc gyerekkori edzőm miatt ajánlanám, mert ők olyan edzéstervvel dolgoznak, ami hosszú távra megalapozza a sporthoz valókat! (Zsimára és Mikire gondolok.)
Hogyan és mikor fordultál a játékvezetés felé? Milyen képzésen mentél keresztül, milyen tapasztalatokat szereztél már és jelenleg hol tartasz a játékvezetői karrieredben?
Már pici koromban is szerettem fújni a sípot, és ahogy egyre nagyobb lettem, elkezdtem érdeklődni a pálya másik oldalán tartózkodók munkája iránt. Anyukám ösztönzésére 15 évesen elvégeztem a játékvezető tanfolyamot és azóta menetelek előre. 2 év elteltével máris kiemelt, azaz tálent játékvezető lettem. Mint játékvezető, félévenként kell továbbképzésre mennem, ahol minden alkalommal fizikai és elméleti vizsgát kell tennem a további működés érdekében. Jelenleg a Pest megyei Labdarúgó szövetség „családjához” tartozom. Nagyon érdekes a focit ebből az aspektusból látni és örülök, hogy a játékvezetés révén nem szakadtam el teljesen a focitól!