Szakmai stáb

Várjuk minden focizni vágyó gyermek jelentkezését a +36 30 320 1297 mobilszámon.

Mottó: „Nem számít, mennyire tudsz valamit, csak az számít, hogy élvezed.”

A Hegedűs Géza Általános Iskolában dolgozom testnevelő tanárként. Idén hetedik éve foglalkozom óvodás és kisiskolás focista lányokkal és fiúkkal.

Ebben a korosztályban játékos feladatokkal sajátíthatják el a gyerekek a labdarúgás alapjait. A változatos és sokszínű játékok miatt rendkívül jó hangulat jellemzi az edzéseinket!

Mottó: „Nyújtsd mindig a legtöbbet, ne elégedj meg azzal, ami vagy, próbálj meg az lenni, ami lehetnél!”

Viszonylag korán kezdtem a futballt, végig jártam a szamárlétrát, serdülőtől a felnőtt csapatig. Játszottam az FC Hatvan utánpótlásában (NB2-ben), majd ezután az MTK utánpótlásban is, illetve több kis csapatban még. 2008-ban tettem játékvezetői vizsgát, amely után sok utánpótlás mérkőzést vezettem.

2017 óta foglalkozom edzősködéssel komolyabban, óvodai és iskolai fociban is szereztem tapasztalatot. Igyekszem minél több dolgot megtanítani a gyerekeknek, hogy egyre ügyesebbek legyenek.

Mottó: „A legfontosabb számomra az, hogy a gyerekek szeressenek edzésre járni, jó társaságban legyenek és szeressék meg a sportot, a labdarúgást.”

A Vasas Akadémián kezdtem el a labdarúgást. Később átkerültem Budapest Honvéd FC-hez. Ezután még egy egy évet játszottam az Újpest FC-ben és a Soroksár SC-ben.

2017-be kerültem az ASI-hoz mint edző. Célom, hogy minél több technikailag ügyes és taktikailag érett játékost adjak tovább. Én azt vallom, hogy a gyerekeknek minél kisebb korban meg kell tanulni az alap feladatokat, hogy később a bonyolultabb feladatok könnyebben menjenek nekik. Ezért is szeretek kisebb, kezdő gyerekkel foglalkozni.

Mottó: „Célom, hogy olyan játékosokat neveljek/neveljünk a kollégáimmal akikre büszkék lehetünk és még jobbá tegyék a magyar futballt.”

7 évesen kezdtem el focizni a Vasasban ahol 9 évet töltöttem el és külön büszke vagyok arra, hogy végig csapatkapitány lehettem. A Vasas után a Honvédhoz igazoltam (Magyar Futball Akadémia) ahol 30 Nb2-es felnőtt meccsig jutottam.

A profi labdarúgást abbahagyva éreztem, hogy valami hiányzik ezért elvégeztem az MLSZ edzői képzését és elkezdtem a munkát az ASI-ban. Nagyon élvezem, amit csinálok.

Mottó: „Számomra a fociban nincsen lehetetlen.”

A labdarúgást 7 éves koromban kezdtem a KISE csapatában, onnan igazoltam a BVSC csapatába, ahol 4 évet töltöttem el, majd átigazoltam a Testvériség csapatába, ott 2 évet sportoltam, és onnan vezetett az utam a Pénzügyőrhöz, ahol azóta is aktívan focizok.

Az edzősködést 2020 nyarán kezdtem el a Pénzügyőr csapatában, majd 2021 nyarán kerültem át az ASI csapatához.

Mottó: „A kemény munka legyőzi a tehetséget, ha a tehetség nem dolgozik elég keményen!”

Az UTE korosztályos csapataiban kezdtem a labdarúgó pályafutásom, később megfordultam a BVSC majd a egy rövid ideig a Ferencváros csapatában is. 17 évesen azonban egy keresztszalag szakadás miatt fel kellett hagynom a versenyszerű labdarúgással.

2010-ben szereztem meg az első edzői képesítésemet, majd 2016-ban elvégeztem az MLSZ C licensz edzőképző tanfolyamát. Jelenleg az u10-es korosztály edzője vagyok, szuper jó kis társaság, nagyon örülök, hogy velük dolgozhatok. Igyekszem minél többet átadni a tudásomból a futballról nekik. Edzéseken és mérkőzéseken is elég nagy átéléssel és lelkesedéssel irányítom a csapatot.

Mottó: „A kemény munka kifizetődik.”

A Fővárosi Vízművek csapatában kezdtem focizni. Onnan a Szent István Se csapatához kerültem. Megjártam néhány felnőtt egyesületet is (pl: Hegyvidék, Inter 04 stb.). Egy évet kihagytam.

Miután visszatértem a Goldball csapatánál lettem kapusedző. Itt 2,5 évig edzettem a srácokat. Sajnos nem számoltak velem tovább, így őket ott kellett hagynom. Ezután kezdtem el a Grassroots C képzést. A papírral a kezemben jelentkeztem az ASI-hoz és kaptam meg a 2009-es korosztályt.

Mottó: „A kemény munka mindig kifizetődik.”

8 éves koromban kezdtem el egyesületi szinten űzni ezt a sportot a BVSC csapatában, többek között Beliczky Gergővel illetve Gulácsi Péterrel egy csapatban. Legnagyobb sikerem a korosztályos válogatottba való behívás volt.

Viszonylag hamar belekezdtem az edzősködésbe, 18 évesen már tarthattam nyári táborokban kapusoknak foglalkozást. Egy ideig még aktívan fociztam BLSZ I. és II. osztályban, aztán végül az edzőség felé vettem az irányt teljes erőbedobással. 2012 nyarán csatlakoztam az egyesülethez, azóta – 1 évet leszámítva, ahol kaptam egy U9-es Grassroots korosztályt – az egyesület kapusait próbálom terelgetni a modernkori kapusok világa felé.

Mottó: „A futball egy nagy játék, de ennél sokkal több, egy élet, egy szerelem, egy életérzés, amit a következő arányban kell játszani: 60 százalékban fejben és 40 százalékban minden más!”

Dávid József vagyok, UEFA B licenszes edző. 1996-ban kezdtem gyerekekkel foglalkozni a labdarúgás berkein belül, egy kedves barátommal Pakson szerveztünk kapustábort, ahol számos, a napjainkban befutott kapusnak segítettünk átadni a szakma fortélyait.

1999-től több egyesület utánpótlásában is megfordultam: dolgoztam a Goldball FC, a Ferencváros majd a Szent István SE utánpótlásában. Ezzel párhuzamosan 2000-től kisebb megszakításokkal 2018-ig dolgoztam a budapesti Siketek Sport Clubjában (SSC), amellyel 2014-ben kijutottunk a Hallássérültek Bajnokok Ligájába, Belgrádba.

Emellett dolgoztam a magyar hallássérült labdarúgó válogatott szövetségi kapitányaként, amely munkám során két alkalommal is kivezettem a csapatot a hallássérültek Európa-bajnokságára. 2005-ben kellő anyagi támogatás hiányában azonban nem tudtunk kiutazni. Később, második alkalommal is sikerült kijutnunk a csapatottal a 2015-ben Hannoverben megrendezésre került hallássérültek labdarúgó Európa-bajnokságára, ahol 16 csapat közül 13. helyezést értünk el.

Mottó: „Többet ésszel, mint erővel!”

Varga János vagyok, Sport mentáltréner. Mit is jelent ez? Olyan mentális edző vagyok (nem pszichológus), aki hatékony eszközökkel és kérdésekkel segíti a sportolókat, csapatokat a céljaik elérésében.

A labdarúgással gyerekkoromban találkoztam először és azóta is az életem szerves része. Nem csak játékosként, de edzőként is sokat kaptam, kapok ettől a sportágtól.

Hiszek abban, hogy a labdarúgókkal nem csak fizikálisan, hanem mentálisan is foglalkozni kell, mivel a tehetség a magas szintű testi edzettség mellett a megfelelő mentális felkészültséggel tud igazán kibontakozni.

Mottó: „Nem felelhetsz meg mindenkinek, éppen ezért nincs értelme erőlködni, hogy azzá válj, aminek mások látni szeretnének.” (Pep Guardiola)

Már kisgyerek koromban elkezdtem focizni, a labda volt a legjobb ajándék, és a legnagyobb veszteség az volt, ha kidurrant… 12 éves koromban lettem igazolt játékos, természeten Diósgyőrben, ahol 5 évet töltöttem, majd 3 évig a Miskolci VSC-ben játszottam. Mindig fociztam, amikor csak lehetett, de sajnos csak 20 éves koromig játszhattam, mert akkor egy súlyos sérülés és az egyetemi tanulmányaim miatt abbahagytam a versenyszerű játékot. Fiatal felnőtt koromban arról álmodoztam, hogy saját foci iskolám lesz. Először edzősködni kezdtem, gyerekekkel foglalkoztam, amikor megismerhettem az utánpótlás labdarúgás közegét.

2019 tavaszán jött a felkérés barátomtól, Zsimala Györgytől, aki a labdarúgó szakosztályvezetői feladatokat vállalta el az ASI DSE-nél, és megkért, hogy csatlakozzak hozzá. Ekkor részben megvalósult az álmom, hiszen egy foci egyesülethez kerültem, vezetői beosztásba, és magadott a lehetőség, hogy megpróbáljam bizonyítani, amiben hiszek: hogy lehet jól csinálni a magyar labdarúgó utánpótlást. Nem könnyű feladat, de ahogy a mottóm is üzeni, önmagunkat adva tudjuk a legjobbat kihozni magunkból és másokból is!