Labdarúgó szakmai stáb

Az MTK-ban kezdtem egyesületi szinten focizni kisgyerekként, később pedig a foci minden formájába belekóstoltam (kispálya, nagypálya, strandfoci).

2001 óta edzősködöm. Lényegesnek tartom a játék megismertetését és megszerettetését a legkisebbeknél, amellett, hogy mindenki a korosztályának megfelelő mozgásanyagot sajátíthassa el. A képzés során nagy hangsúlyt kap a figyelem és a fegyelem, illetve az első labdaérintés fontossága. Ahhoz, hogy valakiből ki lehessen hozni a maximumot, kell az egyén akarata és hozzáállása is.

A Vasasban kezdtem egyesületi szinten focizni kisgyermekként, később kipróbáltam a labdarúgás minden formáját.

2000 óta edzősködöm: felnőtt és utánpótlás szinten, a jelenlegi magyar válogatott több tagjának is voltam az edzője. Edzőként elvárom a rendet, a fegyelmet és a pontosságot. Pozitív gondolkodású, menedzser típusú, gyermek centrikus edző vagyok.

Gyerekkoromtól kezdve központi szerepet tölt be az életemben a labdarúgás, a Malév SC-ben kezdtem a játékot és itt tanultam meg a foci alapjait.

A nagypályás focitól eltávolodva kispályán folytattam, ahol a mai napig aktívan játszom.

Edzőként elsődleges célom, hogy olyan támogató, pozitív környezetet hozzak létre, ahol a fegyelem és a tisztelet alapvető értékek.

Fontos számomra, hogy a pályán és azon kívül is példát mutassak, és ösztönözzem a gyerekeket arra, hogy tiszteljék egymást, az ellenfeleket és a játékot.

A labdarúgást 7 éves koromban kezdtem a KISE csapatában, onnan igazoltam a BVSC csapatába, ahol 4 évet töltöttem el, majd átigazoltam a Testvériség csapatába, ott 2 évet sportoltam, és onnan vezetett az utam a Pénzügyőrhöz, ahol azóta is aktívan focizok.

Az edzősködést 2020 nyarán kezdtem el a Pénzügyőr csapatában, majd 2021 nyarán kerültem át az ASI csapatához.

Szülővárosomban, Ózdon kezdtem el a labdarúgást. Később átkerültem a Sajóvölgye Focisulihoz. Utánpótlás szinten megjártam minden bajnokságot: NB1, NB2. Az NB3-ban U19-es bajnoki címet is sikerült ünnepelni. Felnőtt szinten Nyékládházán, később Debrecenben játszottam.

2022-ben kezdtem el az edzői pályafutásom, a Debreceni Sportiskolánál kezdtem dolgozni segédedzőként. Majd átkerültem a Budapesti Honvédhoz, mint U13-as vezetőedző. Az ASI-hoz mint edző, 2023 ősztől kerültem. Célom, hogy minden gyerek szeressen edzésre járni, szeresse a focit, és az alatt az idő alatt, amíg nálam dolgozik, minél többet fejlődjön.

A Vasas Akadémián kezdtem el a labdarúgást. Később átkerültem Budapest Honvéd FC-hez. Ezután még egy egy évet játszottam az Újpest FC-ben és a Soroksár SC-ben.

2017-be kerültem az ASI-hoz mint edző. Célom, hogy minél több technikailag ügyes és taktikailag érett játékost adjak tovább.

Én azt vallom, hogy a gyerekeknek minél kisebb korban meg kell tanulni az alap feladatokat, hogy később a bonyolultabb feladatok könnyebben menjenek nekik. Ezért is szeretek kisebb, kezdő gyerekkel foglalkozni.

Utánpótláskorú játékosként Pomázon kezdtem, majd innen kerültem a Ferencváros egyesületéhez (IFI 1, IFI 2). Felnőttként Pomázon Pest Megye 1-ben és Pest Megye 2-ben játszottam. Öregfiúkban 2003-tól Budakalászon voltam, mellette folyamatosan mentek a kispályás focik is. A Budakalászi MSE utánpótlásában edzőként 2012 óta dolgoztam, illetve a gyerekek mellett a felnőtt csapatot is irányítottam 2 évig.

Edzőként elvárom a pontosságot és a fegyelmet. Edzéseimet többek között a jó hangulat, csapataimat pedig “a játék felépítése kombinációs játékkal”, a gondolkodás és az egész pályás letámadás jellemzi.

Utánpótláskorú játékosként a kiemelt regionális bajnokságig jutottam, a felnőtt labdarúgásban pedig Pest megyei 1. osztályig. Jelenleg a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen végzem a labdarúgóedző szakot.

Edzőként célom, hogy a játékosaimból a lehető legtöbbet hozzam ki, fejlesztve a technikai, taktikai, mentális és fizikális készségeiket, ezzel elősegítve a fejlődésüket. A legfontosabb, hogy a gyerekek szeressék a futballt, jó kedvvel jöjjenek és távozzanak.

A labdarúgást még gyerekkoromban szerettem meg. Első csapatom a Törekvés SE volt, majd egy kis ideig a Budapest Honvédnál játszottam, és végül a BKV előre csapatában fejeztem be ifjúsági pályafutásomat. Felnőttként sem szakadtam el a focitól, igaz itt már csak amatőr szinten játszottam kispályán, BLSZ 3-as illetve BLSZ 4-es csapatokban.

Edzői pályafutásomat 2010-ben kezdtem a Kelen SC-nél, ahol 3 évig másodedzőként, majd vezető edzőként láttam el a feladataimat. 2020-tól a Budakalászi MSE U17, majd 2 évig az U19-es csapat vezetőedzője voltam. Eddigi pályafutásom alatt igyekeztem minél több ismeretet megszerezni, hogy segíteni tudjak a csapataimnál, legyen szó a sérülések megelőzéséről, vagy sérülésből felépülve ismét a pályára lépés elősegítése és erőnlét fejlesztés terén.

Gyerekkoromban Csillaghegyen kezdtem focizni – először mezőnyjátékosként, majd kapusként.  

Az évek során több csapatban is megfordultam, ahol nemcsak a technikai tudásomat fejleszthettem, de megtanultam alkalmazkodni a különböző játékstílusokhoz is.

 Kapusnak lenni felelősségteljes és mentálisan is kihívást jelentő feladat, ezért fontos számomra a motivációs környezet, továbbá a kapus és a mezőnyjátékosok közötti bizalom és összhang megteremtése.

Edzéseimen az ellenfél tiszteletén túl technikai alapok elsajátítására, a helyezkedésre, a reakcióidő fejlesztésére, egyéni játék stílus megtartására, továbbá a magabiztosság növelésére szeretném helyezni a hangsúlyt. Célom, hogy a fiatal kapusok ne csak a védéseikre legyenek büszkék, hanem arra is, hogy a csapat fontos és megbecsült tagjai. Úgy gondolom, hogy a jó kapus ha kell nemcsak a labdát állítja meg, hanem önbizalmat ad a társainak, irányítja őket a támadások, védekezések kivitelezésében.

Már kisgyerek koromban elkezdtem focizni, a labda volt a legjobb ajándék, és a legnagyobb veszteség az volt, ha kidurrant… 12 éves koromban lettem igazolt játékos, természeten Diósgyőrben, ahol 5 évet töltöttem, majd 3 évig a Miskolci VSC-ben játszottam. Mindig fociztam, amikor csak lehetett, de sajnos csak 20 éves koromig játszhattam, mert akkor egy súlyos sérülés és az egyetemi tanulmányaim miatt abbahagytam a versenyszerű játékot. Fiatal felnőtt koromban arról álmodoztam, hogy saját foci iskolám lesz. Először edzősködni kezdtem, gyerekekkel foglalkoztam, amikor megismerhettem az utánpótlás labdarúgás közegét.

2019 tavaszán jött a felkérés barátomtól, Zsimala Györgytől, aki a labdarúgó szakosztályvezetői feladatokat vállalta el az ASI DSE-nél, és megkért, hogy csatlakozzak hozzá. Ekkor részben megvalósult az álmom, hiszen egy foci egyesülethez kerültem, vezetői beosztásba, és magadott a lehetőség, hogy megpróbáljam bizonyítani, amiben hiszek: hogy lehet jól csinálni a magyar labdarúgó utánpótlást. Nem könnyű feladat, de ahogy a mottóm is üzeni, önmagunkat adva tudjuk a legjobbat kihozni magunkból és másokból is!

Varga János vagyok, sport mentáltréner. Mit is jelent ez? Olyan mentális edző vagyok (nem pszichológus), aki hatékony eszközökkel és kérdésekkel segíti a sportolókat, csapatokat a céljaik elérésében.

A labdarúgással gyerekkoromban találkoztam először és azóta is az életem szerves része. Nem csak játékosként, de edzőként is sokat kaptam, kapok ettől a sportágtól.

Hiszek abban, hogy a labdarúgókkal nem csak fizikálisan, hanem mentálisan is foglalkozni kell, mivel a tehetség a magas szintű testi edzettség mellett a megfelelő mentális felkészültséggel tud igazán kibontakozni.