Labdarúgó szakmai stáb

Az MTK-ban kezdtem egyesületi szinten focizni kisgyerekként, később pedig a foci minden formájába belekóstoltam (kispálya, nagypálya, strandfoci).

2001 óta edzősködöm. Lényegesnek tartom a játék megismertetését és megszerettetését a legkisebbeknél, amellett, hogy mindenki a korosztályának megfelelő mozgásanyagot sajátíthassa el. A képzés során nagy hangsúlyt kap a figyelem és a fegyelem, illetve az első labdaérintés fontossága. Ahhoz, hogy valakiből ki lehessen hozni a maximumot, kell az egyén akarata és hozzáállása is.

A Vasasban kezdtem egyesületi szinten focizni kisgyermekként, később kipróbáltam a labdarúgás minden formáját.

2000 óta edzősködöm: felnőtt és utánpótlás szinten, a jelenlegi magyar válogatott több tagjának is voltam az edzője. Edzőként elvárom a rendet, a fegyelmet és a pontosságot. Pozitív gondolkodású, menedzser típusú, gyermek centrikus edző vagyok.

Már kisgyerek koromban elkezdtem focizni, a labda volt a legjobb ajándék, és a legnagyobb veszteség az volt, ha kidurrant… 12 éves koromban lettem igazolt játékos, természeten Diósgyőrben, ahol 5 évet töltöttem, majd 3 évig a Miskolci VSC-ben játszottam. Mindig fociztam, amikor csak lehetett, de sajnos csak 20 éves koromig játszhattam, mert akkor egy súlyos sérülés és az egyetemi tanulmányaim miatt abbahagytam a versenyszerű játékot. Fiatal felnőtt koromban arról álmodoztam, hogy saját foci iskolám lesz. Először edzősködni kezdtem, gyerekekkel foglalkoztam, amikor megismerhettem az utánpótlás labdarúgás közegét.

2019 tavaszán jött a felkérés barátomtól, Zsimala Györgytől, aki a labdarúgó szakosztályvezetői feladatokat vállalta el az ASI DSE-nél, és megkért, hogy csatlakozzak hozzá. Ekkor részben megvalósult az álmom, hiszen egy foci egyesülethez kerültem, vezetői beosztásba, és magadott a lehetőség, hogy megpróbáljam bizonyítani, amiben hiszek: hogy lehet jól csinálni a magyar labdarúgó utánpótlást. Nem könnyű feladat, de ahogy a mottóm is üzeni, önmagunkat adva tudjuk a legjobbat kihozni magunkból és másokból is!

Gyerekkoromtól kezdve központi szerepet tölt be az életemben a labdarúgás, a Malév SC-ben kezdtem a játékot és itt tanultam meg a foci alapjait.

A nagypályás focitól eltávolodva kispályán folytattam, ahol a mai napig aktívan játszom.

Edzőként elsődleges célom, hogy olyan támogató, pozitív környezetet hozzak létre, ahol a fegyelem és a tisztelet alapvető értékek.

Fontos számomra, hogy a pályán és azon kívül is példát mutassak, és ösztönözzem a gyerekeket arra, hogy tiszteljék egymást, az ellenfeleket és a játékot.

Szülővárosomban, Ózdon kezdtem el a labdarúgást. Később átkerültem a Sajóvölgye Focisulihoz. Utánpótlás szinten megjártam minden bajnokságot: NB1, NB2. Az NB3-ban U19-es bajnoki címet is sikerült ünnepelni. Felnőtt szinten Nyékládházán, később Debrecenben játszottam.

2022-ben kezdtem el az edzői pályafutásom, a Debreceni Sportiskolánál kezdtem dolgozni segédedzőként. Majd átkerültem a Budapesti Honvédhoz, mint U13-as vezetőedző. Az ASI-hoz mint edző, 2023 ősztől kerültem. Célom, hogy minden gyerek szeressen edzésre járni, szeresse a focit, és az alatt az idő alatt, amíg nálam dolgozik, minél többet fejlődjön.

A labdarúgást 7 éves koromban kezdtem a KISE csapatában, onnan igazoltam a BVSC csapatába, ahol 4 évet töltöttem el, majd átigazoltam a Testvériség csapatába, ott 2 évet sportoltam, és onnan vezetett az utam a Pénzügyőrhöz, ahol azóta is aktívan focizok.

Az edzősködést 2020 nyarán kezdtem el a Pénzügyőr csapatában, majd 2021 nyarán kerültem át az ASI csapatához.

A Vasas Akadémián kezdtem el a labdarúgást. Később átkerültem Budapest Honvéd FC-hez. Ezután még egy egy évet játszottam az Újpest FC-ben és a Soroksár SC-ben.

2017-be kerültem az ASI-hoz mint edző. Célom, hogy minél több technikailag ügyes és taktikailag érett játékost adjak tovább.

Én azt vallom, hogy a gyerekeknek minél kisebb korban meg kell tanulni az alap feladatokat, hogy később a bonyolultabb feladatok könnyebben menjenek nekik. Ezért is szeretek kisebb, kezdő gyerekkel foglalkozni.

Dávid József vagyok, UEFA B licenszes edző. 1996-ban kezdtem gyerekekkel foglalkozni a labdarúgás berkein belül, egy kedves barátommal Pakson szerveztünk kapustábort, ahol számos, a napjainkban befutott kapusnak segítettünk átadni a szakma fortélyait.

1999-től több egyesület utánpótlásában is megfordultam: dolgoztam a Goldball FC, a Ferencváros majd a Szent István SE utánpótlásában. Ezzel párhuzamosan 2000-től kisebb megszakításokkal 2018-ig dolgoztam a budapesti Siketek Sport Clubjában (SSC), amellyel 2014-ben kijutottunk a Hallássérültek Bajnokok Ligájába, Belgrádba.

Emellett dolgoztam a magyar hallássérült labdarúgó válogatott szövetségi kapitányaként, amely munkám során két alkalommal is kivezettem a csapatot a hallássérültek Európa-bajnokságára. 2005-ben kellő anyagi támogatás hiányában azonban nem tudtunk kiutazni. Később, második alkalommal is sikerült kijutnunk a csapatottal a 2015-ben Hannoverben megrendezésre került hallássérültek labdarúgó Európa-bajnokságára, ahol 16 csapat közül 13. helyezést értünk el.

Utánpótláskorú játékosként Pomázon kezdtem, majd innen kerültem a Ferencváros egyesületéhez (IFI 1, IFI 2). Felnőttként Pomázon Pest Megye 1-ben és Pest Megye 2-ben játszottam. Öregfiúkban 2003-tól Budakalászon voltam, mellette folyamatosan mentek a kispályás focik is. A Budakalászi MSE utánpótlásában edzőként 2012 óta dolgoztam, illetve a gyerekek mellett a felnőtt csapatot is irányítottam 2 évig.

Edzőként elvárom a pontosságot és a fegyelmet. Edzéseimet többek között a jó hangulat, csapataimat pedig “a játék felépítése kombinációs játékkal”, a gondolkodás és az egész pályás letámadás jellemzi.

Utánpótláskorú játékosként a kiemelt regionális bajnokságig jutottam, a felnőtt labdarúgásban pedig Pest megyei 1. osztályig. Jelenleg a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen végzem a labdarúgóedző szakot.

Edzőként célom, hogy a játékosaimból a lehető legtöbbet hozzam ki, fejlesztve a technikai, taktikai, mentális és fizikális készségeiket, ezzel elősegítve a fejlődésüket. A legfontosabb, hogy a gyerekek szeressék a futballt, jó kedvvel jöjjenek és távozzanak.

A labdarúgást még gyerekkoromban szerettem meg. Első csapatom a Törekvés SE volt, majd egy kis ideig a Budapest Honvédnál játszottam, és végül a BKV előre csapatában fejeztem be ifjúsági pályafutásomat. Felnőttként sem szakadtam el a focitól, igaz itt már csak amatőr szinten játszottam kispályán, BLSZ 3-as illetve BLSZ 4-es csapatokban.

Edzői pályafutásomat 2010-ben kezdtem a Kelen SC-nél, ahol 3 évig másodedzőként, majd vezető edzőként láttam el a feladataimat. 2020-tól a Budakalászi MSE U17, majd 2 évig az U19-es csapat vezetőedzője voltam. Eddigi pályafutásom alatt igyekeztem minél több ismeretet megszerezni, hogy segíteni tudjak a csapataimnál, legyen szó a sérülések megelőzéséről, vagy sérülésből felépülve ismét a pályára lépés elősegítése és erőnlét fejlesztés terén.

8 éves koromban kezdtem el egyesületi szinten űzni ezt a sportot a BVSC csapatában, többek között Beliczky Gergővel illetve Gulácsi Péterrel egy csapatban. Legnagyobb sikerem a korosztályos válogatottba való behívás volt.

Viszonylag hamar belekezdtem az edzősködésbe, 18 évesen már tarthattam nyári táborokban kapusoknak foglalkozást. Egy ideig még aktívan fociztam BLSZ I. és II. osztályban, aztán végül az edzőség felé vettem az irányt teljes erőbedobással. 2012 nyarán csatlakoztam az egyesülethez, azóta – 1 évet leszámítva, ahol kaptam egy U9-es Grassroots korosztályt – az egyesület kapusait próbálom terelgetni a modernkori kapusok világa felé.

Varga János vagyok, sport mentáltréner. Mit is jelent ez? Olyan mentális edző vagyok (nem pszichológus), aki hatékony eszközökkel és kérdésekkel segíti a sportolókat, csapatokat a céljaik elérésében.

A labdarúgással gyerekkoromban találkoztam először és azóta is az életem szerves része. Nem csak játékosként, de edzőként is sokat kaptam, kapok ettől a sportágtól.

Hiszek abban, hogy a labdarúgókkal nem csak fizikálisan, hanem mentálisan is foglalkozni kell, mivel a tehetség a magas szintű testi edzettség mellett a megfelelő mentális felkészültséggel tud igazán kibontakozni.