Bemutatjuk Borgulya Tamást, a 2007-2008-as korosztály új edzőjét.
Mit tudhatunk rólad?
Tízéves koromban kezdtem el focizni, Albertirsán, ahol ma is élek. Szép gyerekkori évek után sorkatonai szolgálatommal kalocsai majd kecskeméti pályafutás után, otthon fociztam és 2007-ben befejeztem az aktív labdarúgást. Ekkor kezdtem edzőként tevékenykedni és az utánpótlás csapatok szerelmese lettem. Nagyon fontos hogy megszerettessem sok gyerekkel ezt a fantasztikus játékot, rengeteg labdaérintés szükséges hozzá, ezért, edzésmunkáim alatt a feladatsorokat úgy állítom össze ,hogy sok labdás érintés legyen benne.
Milyenek voltak az első benyomásaid az ASI-nál?
Teljesen pozitív hatással volt rám itt minden. A két létesítmény fantasztikus, szinte minden megvan, ami az utánpótlás-neveléshez szükséges. ( jó minőségű, négy évszakos pályák, megfelelő felszerelések) Az edzőkollégák és minden más személy, aki a Sportiskolánál tevékenykedik, kedvesen, segítőkészen fogadtak, ezért is örülök nagyon, hogy itt lehetek.
Mennyiben tud azonosulni a filozófiád az egyesületével?
Az első beszélgetés alkalmával egyből kiderült és azt éreztem, hogy egyforma a gondolkodásunk a játék kialakításáról, fejlesztéséről, felépítéséről, az utánpótlás fontosságáról. Így erről azt gondolom, hogy a közös csapatmunka bármely területen hatékonyan fog működni.
Mit vársz ettől a szezontól és a csapattól?
A srácok nevét, posztját illetően már majdnem mindenkiét tudom archoz kötni. A gyerekek képességeit és hozzáállását figyelem. A teljes mérkőzésérettség elő-kapujában vannak a srácok, tehát nagyon sok versenyeztetésre, tapasztalatszerzésre lesz szükségük, ami biztosítva is lesz. A szezon végeredményétől függetlenül azt várom a csapattól, hogy elsősorban úgy képviseljük az egyesületet, hogy az mindenki számára vonzó legyen. Kb. olyanok legyünk, mint az iskolában a büfé, mindenki ide akarjon jönni a későbbiekben focizni. Ugyanakkor, ha elhangzik az Angyalföldi Sportiskola neve, akkor annak rangja és pozitív megítélése legyen. A játék megjelenítésekor pedig olyan benyomást szeretnénk kelteni, hogy egy megalkuvást nem tűrő, minden mérkőzésen dominálni akaró, szenvedélyesen futballozó társaság legyünk. Úgy gondolom, ezt teljes gázzal kell csinálnunk. Jobb lábbal a gázon, bal lábbal a jobbon.
HAJRÁ ASI!