A sportág története, eredete
A labda rúgásával kapcsolatos játékokat a történelem során számos országban játszották. A FIFA szerint „nagyon kezdetleges volt a játéknak az a szakasza, amit Kínában gyakoroltak az i. e. 2. és az i. e. 3. évezredekben (a játék neve cuju volt)”. Kínában, a népesség körében elterjedt kultikus jellegű labdajáték a tsu-küh („rúgni-labda”) volt. Közép-Mexikóban az olmékok a tlacstli labdajátékot művelték egy tömör kaucsuklabdával. Az ókori Róma játéka, a harpastum, egy rögbiféle játék volt, leginkább ez lehet a labdarúgás távoli elődje. A római légiók hódító útjukra magukkal vitték a szőrrel bélelt felfújt hólyagot, a bőrlabdát. A labdajátékok számos variációját játszották a középkori Európában, melynek különböző területein a szabályok nagymértékben eltérőek voltak. 1400 körül Firenzében a calció labdajátékot játszották előírt szabályok mellett, rögzített méretű játéktéren.
A modern szabályok alapjait a 19. század közepén akkor fektették le, amikor különválasztották a rögbit és a futballt.
A Cambridge-i szabályokat 1848-ban foglalták írásba a Cambridge-i Egyetemen, ahol részletesen kidolgozták a későbbi rendszert.

Labdarúgás Hazánkban

A magyar labdarúgást a Magyar Labdarúgó Szövetség irányítja. 1901-ben alakult.

Az első hivatalos válogatott mérkőzést 1902-ben játszottuk az Osztrákok ellen, az első győzelemre 1903-ig kellett várni amikor legyőztük Csehország legjobbjait.

A magyar válogatott becenevei: 1950-1954 “Aranycsapat”, “A mágikus Magyarok”, 1954-napjainkig “A nemzeti 11”

A magyar válogatott komoly sikerei

Olimpiai győzelmek
1952 Helsinki, 1964 Tokio, 1968 Mexikó
Olimpiai ezüstérem
1972 München
Olimpiai bronzérem
1960 Róma
Világbajnoki ezüstérmek
1938 Franciaország
1954 Svájc
Európa bajnoki bronzérem
1964 Spanyolország

Az Aranycsapat – a sportág történetének legsikeresebb időszaka

Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv – 69 alkalommal irányította a csapatot
Kezdő csapat: Grosics – Lantos,Lóránt,Buzánszky – Zakariás,Bozsik – Czibor,Hidegkuti,Budai II – Puskás,Kocsis

A leghíresebb mérkőzés a mai napig emlegetett 1953-ban a Wembleyben lejátszott 3-6 arányú győzelem, 105 ezer néző előtt. A gólokat Hidegkuti/3/, Puskás/2/ és Bozsik szerezték.
A budapesti visszavágót kevesebbet emlegetik, pedig azon az angolok legrosszabb rémálmai váltak valóra: a magyarok 7:1-re legázolták őket, ahogy az akkori pesti vicc mondta: “Az angolok egy hétre jöttek és 7:1-re mentek. Máig ez az angol labdarúgó válogatott legnagyobb arányú veresége.

A sikert sikerre halmozó csapat 1986-ban járt utoljára nemzetközi válogatott eseményen, míg 2016-ban részt vett a Franciaországi Labdarúgó Európa bajnokságon, ahol a később győztes Portugáliát is megelőzve jutott tovább a csoportkörből is.

A Magyar válogatott jelenleg

Irányító szerv: MLSZ
Konföderáció: UEFA (Európai Labdarúgó Szövetség)
Stadion: Puskás Aréna (a 2020-as EB-re lett teljeskörűen felújítva)


Szövetségi kapitány: Marco Rossi – olasz
Bajnoksága: Magyar Labdarúgó Bajnokság
Bajnoki ranglista – legtöbb bajnoki címmel rendelkező egyesületek
FTC – 30 alkalommal, MTK Budapest FC – 23 alkalommal, Újpest FC – 20 alkalommal, Budapest Honvéd – 14 alkalommal

A magyar labdarúgó stílus, az Aranycsapat /Dunamenti stílus/ és magyar edzők hatásai a világ futballjára
A magyar csapat 1925 utáni szerkezet és stílusváltása forradalmian új volt a sportágban, evolúciós változást hozott. A hátravont középcsatár és annak szerepe, a játékosok technikai képzettsége csak alapja volt a tökéletes gépezetnek, és ez rakta le a totális futball alapjait melyet később Hollandiában és Barcelonában élesztettek fel, tökéletesítettek. A fineszes megoldások, a váratlan labda visszaszerzések, az oldalváltások, súlypont áthelyezések, a lerohanós ellentámadások, egymás mögé kerülések, helycserés váltások és egyéni cselek élményszámba mentek, és 60-70 év távlatából is meghatározóak.

Weisz Árpád /1896-1944/ – Hatszoros labdarúgó válogatott játékos, később edző Olaszországban, a sportújságírók az edzők fejedelmének nevezték. A modern edzéstudomány megalapítójaként, korának egyik legmodernebb és legjobb edzőjeként ismerik el. Hatását az Olasz labdarúgásra, és a Serie A-ra a mai napig elismerik, emlegetik.
Guttmann Béla /1899-1981/ – Négyszeres labdarúgó válogatott játékos, később Olaszországban, Portugáliában, Brazíliában, Svájcban, Argentínában, Görögországban klubcsapatok edzői. AC Milan, Benfica, FC Porto, Sao Paolo, Servette FC, Penarol. Azt gondolom olyan névsor ez ami ma is bármelyik edző palettáján jól csengene. Brazíliára gyakorolt hatását a mai napig legendák övezik.
Bukovi Márton /1903-1985/ – Tizenkétszeres labdarúgó válogatott játékos, Dinamo Zagreb, MTK korszakalkotó edzője, aki a labdarúgásba behozta a hátravont középcsatár, a “hamis kilences” posztját. Pep Guardiola Barcelonája és Vicente Del Bosque Spanyol válogatottja ezzel a taktikával verte körbe európát és a világot.
Puskás Ferenc /1927-2006/ – Nyolcvanötszörös magyar válogatott labdarúgó (szerepelt Spanyolország színeiben is), Spanyolországban, Chileben, Görögországban, Szaúd Arábiában edzősködött. Legnagyobb sikereit a Görög Panathianaikósszal érte el, kétszer Görög bajnok lett, és története során először játszott BEK (később Bajnokok Ligája) döntőt.

A stílus megjeleníti a nemzet identitását, elképzelését a játékról. Stílus az, amiben egy csapat megjeleníti a tudását. A stílus egy vertikum, átfogja az oktatást a gyerekkortól a felnőttkorig, és reprezentálja egy nemzet edzői gondolkodását a játékról” – foglalta össze a lényeget Pillinger Mihály, aki 1974 és 1983 között töltötte be az MTK elnöki posztját.
Jó és ékes bizonyítéka ez annak, hogy a labdarúgásunk egykoron meghatározó volt, edzőink óriási tiszteletnek és elismerésnek örvendtek. A ma sikeres és uralkodó futball nagyhatalmak országaiban – Argentína, Brazília, Chile, Portugália, Görögország, Olaszország, Svájc – voltak labdarúgó edzőink, akiket a helyi sportújságírók és klubok az egekbe magasztaltak.
Bízunk abban hogy akár a klubunkban dolgozó edzőink, akár az akadémiák nevelő edzői hasonló módon gondolkodnak mint egykoron elődeink, és ezzel új lendületet, impulzust adhatunk szeretett sportágunknak.

Korszakalkotó nemzetek, csapatok a labdarúgásban

Világbajnoki rekorder: Brazília 5 alkalommal
Európa bajnoki rekorder: Spanyolország, Németország 3-3 alkalommal
Bajnokok Ligája (BEK) rekorder: Real Madrid – 13 alkalommal

Hajrá Magyar Labdarúgás, Hajrá ASI!!!